Itt is lenne az első rész. Jó szórakozást!:)
1. rész - Az A- szintű küldetés
Szétszóródott a nap fénye az utakon az eső után, mikor a csendet csak két telefon megcsörrenése törte meg. Ugyan az az üzenet várta mindkettőjüket.
-Hát már megint kezdődik- sóhajtott Airi, és a mellette sétáló morcos lányra emelte tengerkék szemeit.
-Kaito-sensei egy perc nyugtot sem hagy nekünk… ezt már megszokhattuk volna.
Gondolkodás nélkül lefordultak az egyik szűk utcán egy kisebb parkolóba.
-Tudtam hogy a csatornafedő felett állni fog egy kocsi…- Airi szőke hajába túrt gondolkodva, majd elindult a kobaltkék Honda civic felé.
-Riri… ez egy civic légy szíves kíméletesen- akkor már késő volt. A lány rámarkolt a motorháztetőre, amiben ott maradt a markának a nyoma és arrébb tolta a kocsit az összes többit feltúrva maga mögött- bánj vele…- fejezte be könnyes szemmel a mondatot Reiko, mikor végignézett a szép kocsin, amiben barátnőjének sikerült kárt tennie.
-Most meg mi van? Kellett neked Ririnek szólítani, tudod, hogy utálom- mondta az felé fordulva miközben leporolgatta magát.
-Fogd be!- Reiko addigra már felemelte a csatornafedőt, amit eddig a kocsi takart, és belelökte társát, akinek a visszhangzó sikítása egyre csak halkult, mire a kis vörös is utána ugrott a csatornafedővel a kezében, amit a feje felett tartva visszacsapott a helyére a zuhanás előtt.
A szűk járat végén talpra érkeztek egy hatalmas földalatti bázison, amit mindenhol kék fények borítottak el. Robotok ténykedtek, fegyverszállítók rohangáltak, sikertelen kísérleti alanyokat vittek elégetni, szerelték az új edzésterve alkalmas gépeket és számítógépen követték egy hatalmas képernyő előtt a kiszemelt ellenséges célpontokat. A nagy forgalomban a két lány elindult a főnökük irodája felé, közben jobbról-balról köszöntek nekik hajolgatva, csillogó szemekkel. Mindenki tudta: megérkezett a kémbázis két legjobb ügynöke. Egy üvegliftbe érve felmentek a második emeletre, és két perc múlva egy rendetlen irodában ültek Kaito-senseiel szemben. A férfi magas volt, de szálkás testalkattal bírt. Kócos barna haját csak hátracsapva hordta, és folyton cigarettázott. Enyhén borostás álla felett most is gomolygott a füst a helyiségben, miközben élénk sárga szemeivel a lányokat vizslatta. Lehetett már vagy 40 éves, exkém volt, mindenki közül a legjobb.
-Örülök hogy ilyen gyorsan ideértetek. Fontos feladatom van a számotokra.
A két lány meredten figyelte a férfit, és várták az újabb ítéletet: megint valami borzalmas, nehéz feladatot fognak kapni. De ami ez után következett arra ők sem számítottak.
Egy ellenséges szervezet ütötte fel a fejét nemrégiben, akik egy fegyverszállítmányunkat is elcsaklizták. Először pitiáner bűnözőknek gondoltuk a tetteseket, de kiderült, hogy már egész komoly hálózataik vannak a mi területeinken is. Csak annyit tudunk, hogy ők is olyan tizenévesekkel dolgoznak, mint ti is vagytok. Az elkövetők, akikkel első sorban végeznünk kell két ifjú, az Iwato High school-ból, és kollégisták. A ti feladatotok tehát nem lesz más, mint fiúknak álcázva beépülni a kollégiumukba, felkutatni őket majd végezni velük.
-Maga teljesen meghibbant?- szólaltak meg mindketten az asztalra csapva.
-Nem fogok fiút játszani, miért nem kér meg férfi ügynököket erre a küldetésre?- Reiko teljesen kikelt magából.
-Mert-vakarta a fejét Kaito- akiket küldeni akartam nem tértek vissza élve, a többiek vagy beteg szabin vannak vagy már küldetésen. És amúgy is… ti vagytok a legjobb embereim, akiket A-szintű küldetésre merek küldeni. Nincs vita, még ma beköltöztök, délutánonként velük lesztek, mint a Nagano High school-tanulói a kollégiumban, délelőttönként pedig az új lány osztálytársaik lesztek az Iwato-ban. A felszereléseitek pedig itt vannak- megnyomott egy gombot az asztala alatt és középen a padlódeszkák egymásra csúszva kiemeltek egy pultot, rajta kontaklencsével, parókával, fiús cuccokkal, és persze fegyverekkel.
Két órával később kidobta őket egy kocsi a kollégium bejáratánál. Airi izgatottan mosolygott. Rövid szőke parókában, teljesen úgy megcsinálva mintha csak a bátyja Nicolas lenne. Reiko unottan méregette a magas, sötét épületet, és fújkálta az idegesítő fekete fufruját. Ő is szintén a bátyjának lett beöltöztetve, akit Olivernek hívtak. De a srácnak mélykék szemei voltak, ezért Rei még kontaklencsét is kellett hogy hordjon.
-Ne vágj már ilyen savanyú képet. Sok helyes pasi lesz benn- bökdöste szőke társa.
-Buzinak fognak nézni…
-Legalább neked nem kell annyit szenvedned a melleiddel…baromi szoros ez a kötés.
-Köszi! Kedves vagy- dülledt ki Reiko fején egy ér.
Az ajtó felé sétáltak, és a belépőkártyával már be is engedték őket. A portás egy nagydarab bajszos fazon volt, de egész kedves, megmutatta nekik a szobáikat.
-Szóval még csak nem is egy helyen leszünk- szomorodott el ”Oliver”.
-Igen…ez így húzós lesz… egy folyosóval arrébb vagy… De sebaj tartjuk a kapcsolatot a telefonon, és megbeszéljük mikor találkozunk és hol.
-Vigyázz magadra.
-Ügyes legyél
-Ha lebuksz én megütlek
-Én is szeretlek Rei…Oliver- azzal meg akarták egymást ölelni, de arra sétált egy csapat fiú és össze-vissza hadonászva végül megcsapkodták egymás hátát kínjukban röhögve, és elválltak útjaik.
Abarai Renji
Grimmjow Jaegerjaquez
Nicolas Hayasawa
Ez állt a szoba ajtaján függő, szakadt névtáblán mire Airi az ajtóhoz ért. Nagyot sóhajtott majd megragadta a kilincset és belépett. Nem kellett volna, ugyanis egy liter hidegvíz borult a nyakába.
-Gondoltuk szívéjesen fogadtatunk- szólalt meg az egyik srác a röhögő görcse közepén, akinek hosszú vörös haja volt, és mandulavágású sötétbarna szemei. Airi az összes lelki erejét összeszedte hogy ne sikoltson.
A látvány ami a szeme elé tárult nem volt épp kecsegtető.
Négy ágy volt, 2-2 emeletes a fal jobb és bal oldalán. A jobb oldalon lévő ágyat már fenn és lenn is lakták, a bal oldali undorító állapotban volt, és se lenn se fenn nem laktak rajta. Koszos volt, és bogaras, a padlószőnyeget pedig ellepték a széthajigált fehérneműk, pólók, és zoknik. Az ablakban pedig a párkányon ülve cigizett a másik srác. Kék haja volt, szálkás testalkata, csak egy szakadt farmert viselt tornacsukával és atlétát hordott felül. Acélkék szemei lassan az új jövevényre vándoroltak, végigvizslatta majd beleszívott a cigiébe egy utolsót és kipöckölte az ablakon.
-Ma már nem kell fürdened- mondta gonoszan vigyorogva.
A szoba tele volt motoros, rockos , gitáros és meztelen csajos poszterekkel, és magazinokkal.
-Az lesz a te ágyad- mutatott a vörös a csótányos valamire a sarokban.
-Azon már történt minden, üres volt és felesleges- vakarta a fejét a kékhajú.
-Minden- dülledt ki Airi szeme- mi minden?!
-Ne akard tudni. Azon már egér is szült- nevettek. És Airi azt is alig hallotta meg kínjában, ahogy bemutatkoznak neki. A kékhajú Grimmjow volt, a másik meg Renji. Valahogy ő is kibökte nekik a nevét, de még mindig az ágynál tartott.
-Ti ezt használjátok klotyónak is, vagy mi?! Én ehhez nem nyúlok, ráfeküdni meg végképp nem fogok!
-Pedig miután teleszülték kimostam neked- mondta Renji a fejét vakarva.
-Nem sok választásod marad, ha az emeletére mászol az le fog szakadni. Na de térjünk a lényegre…vannak szabályok. Neked egy kis fiókod van ott lenn. Te nem hallgathatsz hangosan zenét. Nem hozhatsz fel ide csajt, ÉÉÉS..- Grimmjow mondatát Renji fejezte be.
-Nem nyúlhatsz a mi cuccainkhoz.
-Ennyi…
-Van kérdés?
-Nincs- válaszolta ”Nicolas” unott képpel.
-Helyes…
-Baszki, levegőt még vehetek? Mint egy apáca rend- megvetően végigmérte két új szobatársát, miután ledobta a cuccait az ágy szerű valami mellé.
-Hol van a fürdő?Át szeretnék öltözni- kérdezte.
-Ez túl cuki ahhoz hogy megüssem- a kékhajú hosszasan figyelte, Renjivel egy szót sem szóltak csak mérgették az új jövevényt.
-A folyosó végén balra.
-Kösz!- azzal Airi kisietett és bevágta maga mögött az ajtót.
Gyors léptekkel a fürdőszoba felé vette az irányt, majd mikor elérte azt, magára zárta az ajtót. Háttal a falnak, lassan leguggolt majd megkönnyebbülve felsóhajtott ;
- Ez problémásabb lesz mint gondoltam -motyogta magában, miközben pár kézmozdulattal már el is küldte társának az információkkal teli smst.
Reiko végigcaplatott a hosszú folyosón. Izgatottan vizsgálta az ajtókra felfüggesztett neveket, míg nem az utolsó előttin megpillantotta sajátját.
Hisagi Shuuhei
Ichigo Kurosaki
Oliver Ryusaki
Egy pillanatra elgondolkodott, de aztán rájött, hogy nem ismerős a másik két fiú neve. Lélegzetvisszafojtva benyitott a szobába, ahol elég érdekes látvány fogadta. Egy kidolgozott testű srác feküdt a padlón. Sötétkék csőnadrágot viselt, egy dögcédula csillogott meztelen felsőtestén, s fekete tincsei szemébe lógtak. Körülötte piás üvegek hevertek a földön, a fiú pedig igencsak másnaposnak tűnt. Reiko elmélete be is igazolódott, mikor megpillantotta másik szobatársát. Narancssárga kócos hajával kitűnt a szoba fehér falai közül, sötétbarna szemei melegséggel öntötték el az embert. A srác szorgosan készítette a kínosabbnál kínosabb fényképeket a földön fekvő fiúról, miközben alig tudta megállni, hogy ne nevesse el magát. Aztán mikor észrevette, hogy rajtuk kívül más is van a szobában meglepetten ránézett Reikora.
- Te lennél az új lakótársunk? - nyújtotta barátságosan kezét a megszeppent "Oliver" felé
- Öhmm.. igen én volnék. Oliver Ryusakinak hívnak! - szedte végül össze magát, s erősen megszorította azt.
- Ichigo Kurosaki - mosolygott a narancssárga hajú srác. - Ő pedig itt...
-Ichiigoooo hol vagyok és mi a szar történt itt a múlt éjszaka?! - vágott a szavába az ébredező fiú miközben feltápászkodott s bágyadt képpel a hajába túrt. Tekintete lassan az új jövevényre vándorolt, majd komótosan elindult felé.
- Szia, engem Hisaginak hívnak. Hisagi Shuuhei. - vigyorgott.
- Oliver Ryusaki - mondta határozottan, de elcsuklott a hangja mikor végignézett a fiú testén. Egyik sokkból a másikba esett mikor rájött, hogy két szívdöglesztő pasival van egy szobába zárva.
- Minden rendben van? - nézett rá gyanúsan Hisagi
- Igen persze ! - tért észhez Reiko, s megköszörülte torkát
Igazából akkor figyelte meg jobban a szobát. Az ajtó körül a fal tele volt poszterezve mindenféle bandák képeivel, a bejárattal szemben egy hosszú szekrénysor volt, tele könyvekkel, magazinokkal és trófeákkal. A bal és jobb oldalon egymással szemben állt két-két emeletes ágy, s az egyiknek egy tűzvörös Gibson Les Paul elektromos gitár volt támasztva. A szoba összességében rendezett volt és tiszta ahhoz képest hogy két fiú lakta, csak a piás üvegek éketlenkedtek a padlón.
-Igazából nincs nagy választási lehetőséged - zökkentette ki Ichigo "Olivert" a szoba tanulmányozásából. - Hisagi befoglalta az egyik emeletes ágy mind két szintét, szóval velem kell osztoznod. De mivel új vagy, megengedem hogy válassz. - Reiko csak bólogatott, de nem is nagyon figyelt arra, hogy mit mond a fiú. Teljesen elveszett a tekintetében.
- Szóval akkor alul, vagy felül szeretsz lenni? - figyelt fel a kérdésre, s hirtelen vérvörössé vált az arca.
- HOGY MICSODA? MILYEN KÉRDÉS EZ?! -fakadt ki a lány
-Alul vagy felül szeretnél aludni? -ismételte meg a kérdést Ichigo felvont szemöldökkel
- Jaaa vagy úgy..felül szeretnék lenni. - próbálta leplezni zavarodottságát
-Nehéz szülés volt - nevette el magát Hisagi - Mégis mit hittél, mit akart kérdezni? - összenéztek Ichigoval, s egyszerre előtört belőlük a nevetés.
- Idióták...kussoljatok már be! Csak egy félreértés volt, ennyi az egész. - mondta duzzogva a lány
A két fiú gyanakodva végigmérte őt még egyszer, de végül lehiggadtak.
A csend közepette hirtelen megcsörrent "Oliver" telefonja, aki ettől majdnem szívrohamot kapott, s kapkodva a készülékért nyúlt. Mikor meglátta, hogy Airi írt neki gyorsan lezárta a képernyőt.
-Valami gond van? - tette fel a kérdést Hisagi
-Nem, dehogy. Csak nem sürgős.
Épphogy befejezte mondatát Reiko, mikor egymás után kapott még 5 smst. Idegesen vándorolt tekintete a két fiún miközben átkozta magában barátnőjét.
-Nekem nem úgy tűnik- monda unott fejjel Ichigo
-Anyád már is aggódik miattad? - viccelődött Hisagi
- Az őrületbe kergettek, komolyan! - válaszolta mérgesen a lány, s felmászott a helyére. Ledőlt az ágyra, elővette telefonját és végigböngészte Airi kétségbeesett üzeneteit. Néha-néha felröhögött barátnője felháborodott irományán, majd gyorsan válaszolt az sms-re.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése